Szeretet
"Amíg meg nem tapasztaltuk, milyen érzés szeretni egy állatot, lelkünk egy része mélyen alszik."
Anatole France
2010. december 25., szombat
2010. december 15., szerda
2010. december 6., hétfő
Az elmúlt hetek eseményei
Hát a november elég sok újdonságot hozott a két kis bulldogság életében. Az első, hogy Mollyka vemhessége egy félrediagnosztizált orvosi hiba volt és szerencsénkre nem voltak kiskutyák. Az állvemhesség gyanúja lépett fel, de mára már ez is elmúlt nála.
November elején újabb taggal bővült családunk. Rony nevű mára már 4 és fél hónapos boci méretű bullmasztiffunkkal. Rony nagyon fontos posztot fog betölteni, hiszen a későbbiekben ő lesz a mi őrző-védő hadtestünk a házunknál. Megérkezése persze hatalmas galibát kevert, hiszen az én féltékeny fiacskám egyből rátámadt az amúgy is félős kislányra és össze vissza harapdálta. Szerencsére a mancs volt vészesen csúnya, de lefertőtlenítettük és megmutattuk dokinak, aki nem találta annyira vészesnek a helyzetet. Diego nagyon meg lett szidva és egy kicsit muszáj volt megnevelni, de csak egy kicsit, mert az anyai szív így is nagyon fájt. Ahogy a napok teltek egyre jobban kijöttek egymással és megszokta a sok kutyi egymás társaságát. Rony és Molly igazi nagy játszópajtások és a törpe lány eszméletlen játékcsatákat vív az óriással.
A sétára is meg kellett tanítani Ronykát, amiben Diego nagy segítség volt. Azóta is ha a kis - nagy tesó nem jön velünk valami oknál fogva pl: oltásra megyünk, akkor Ronka nem hajlandó sétálni és kocsival lehet csak elszállítmányozni. A kocsiban csodálatosan utazik, melyet az is bizonyít, hogy november közepén kirándulni voltunk, az akkor még napsütéses időben Tiszakécskén, és olyan nyugodtan végigaludta/feküdte az utat, mint az még sosem tapasztaltam, főleg az én bulikámnál nem. A kirándulás nagyon jól sikerült, és Ronyt el lehetett engedni, szépen jött mellettünk. A kirándulás során úgy lefáradtak a kutyák, hogy öröm volt nézni miután hazaértünk az alvó kutyákat.
A hónapban sokat sétáltunk és ismét kedvenc helyünk lett a vásártét, ahol az akkor még napos és kellemes időben a kutyák nagyokat fürödtek a téren található pocsolyákba, sártengerekbe, és élvezték a szabadságot.
A december 1-én bekövetkezett havazást nagyon élvezték mind a hárman, ám a havat, eső és latyak követte, ami már nem volt olyan kellemes számukra. Előkerültek a jó meleg kutyapulcsik is a sétához, és a séták során megjelentek a szájtátós járókelők is. :)))
Mindenki várja már a havazást, hogy jól lehessen lakni finom puha hóból, és készülődünk már a karácsonyra is, de addig is jó egészséget kívánunk minden kedves látogatónknak!!!
November elején újabb taggal bővült családunk. Rony nevű mára már 4 és fél hónapos boci méretű bullmasztiffunkkal. Rony nagyon fontos posztot fog betölteni, hiszen a későbbiekben ő lesz a mi őrző-védő hadtestünk a házunknál. Megérkezése persze hatalmas galibát kevert, hiszen az én féltékeny fiacskám egyből rátámadt az amúgy is félős kislányra és össze vissza harapdálta. Szerencsére a mancs volt vészesen csúnya, de lefertőtlenítettük és megmutattuk dokinak, aki nem találta annyira vészesnek a helyzetet. Diego nagyon meg lett szidva és egy kicsit muszáj volt megnevelni, de csak egy kicsit, mert az anyai szív így is nagyon fájt. Ahogy a napok teltek egyre jobban kijöttek egymással és megszokta a sok kutyi egymás társaságát. Rony és Molly igazi nagy játszópajtások és a törpe lány eszméletlen játékcsatákat vív az óriással.
A sétára is meg kellett tanítani Ronykát, amiben Diego nagy segítség volt. Azóta is ha a kis - nagy tesó nem jön velünk valami oknál fogva pl: oltásra megyünk, akkor Ronka nem hajlandó sétálni és kocsival lehet csak elszállítmányozni. A kocsiban csodálatosan utazik, melyet az is bizonyít, hogy november közepén kirándulni voltunk, az akkor még napsütéses időben Tiszakécskén, és olyan nyugodtan végigaludta/feküdte az utat, mint az még sosem tapasztaltam, főleg az én bulikámnál nem. A kirándulás nagyon jól sikerült, és Ronyt el lehetett engedni, szépen jött mellettünk. A kirándulás során úgy lefáradtak a kutyák, hogy öröm volt nézni miután hazaértünk az alvó kutyákat.
A hónapban sokat sétáltunk és ismét kedvenc helyünk lett a vásártét, ahol az akkor még napos és kellemes időben a kutyák nagyokat fürödtek a téren található pocsolyákba, sártengerekbe, és élvezték a szabadságot.
A december 1-én bekövetkezett havazást nagyon élvezték mind a hárman, ám a havat, eső és latyak követte, ami már nem volt olyan kellemes számukra. Előkerültek a jó meleg kutyapulcsik is a sétához, és a séták során megjelentek a szájtátós járókelők is. :)))
Mindenki várja már a havazást, hogy jól lehessen lakni finom puha hóból, és készülődünk már a karácsonyra is, de addig is jó egészséget kívánunk minden kedves látogatónknak!!!
Tiszakécskei kirándulás
Vásártéren
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)