Szeretet


"
Amíg meg nem tapasztaltuk, milyen érzés szeretni egy állatot, lelkünk egy része mélyen alszik."
Anatole France

2011. február 22., kedd

2011. február 21., hétfő

Rony és a bulldog haderő



Íme ilyen ha Ronyt nyúzza a két kópé kutya! :)))

Rikó és a kutyók




Be kell hogy mutassam Rikót, a húgom cicáját. Ő fél éve él nálunk és a pillanat képekből is láthatjátok, hogy milyen viszonyban áll Mollykával és Diegoval. Elmondhatom, hogy van kutya-macska barátság!!





















Változások az életünkben


A decemberi hideget és a Karácsonyi játéközönt túlélve kijelenthetem Bulldogságaink a legnagyobb egészségnek örvendenek és rosszabbak mint valaha. Hál istennek Diego személyisége sokat változott, mióta gazdival mindketten dolgozunk, és sokkal többet van egyedül. Nagyon jó kutyó lett, és szeretet éhesebb mint valaha. Az idegeneket már nem támadja be, ami nagy öröm számunkra, nyugodtan bejöhet tőle bárki, de az idegen kutya utálata megmaradt. Ronykával is a legjobb haverok lettek, ami persze a hatalmas játékcsatákban nyílvánul meg. Hatalmas figurák Mollyval, hiszen a két buldog két írányból támadja a nagy bocikánkat, aki azt sem tudja kinek kapjon oda. Ezek számunkra eláég nagy változások...és amik még érik majd őket.
A változások szele már a kutyáinkat is megérintette, hiszen pár hónapon belül saját otthonba költözünk Ronyval és Diegoval, akik mindig jönnek velünk ki a házhoz, ahol élni fogunk mi négyesben, és hatalmas udvaron szabadon hancúrozhatnak. Teljesen más kutyákka válnak, váltak. Mindig elmondjuk nekik, mikor elmegyünk anyáéktól, hogy most "haza megyünk", ahol nemsokára lakni fogunk. Nagy könnyebbség lesz ez Diegonak, ugyanis itthon elég korlátozott a mozgástere, mivel anyáék kutyájával rengeteget verekednek, nem lehet őket már összeengedni, így Diego csak akkor mehet ki az udvarra, ha Folti be van csukva a helyére. Ez elég macerás, de ha elköltözünk, bármikor és bármennyit rohangálhat a ház körül. Úgy gondolom egy 1100 négyzetméteres kertben talán elég nagyokat tudnak majd játszani:) Ja és ha a fizetés engedi jönnek az új tesók, hiszen ekkora udvarba fér még kutya.
De hogy Mollykát is megemlítsem, a csajika is nagyon jól van. Mondhatni elevenség és harci eb. Ha így haladunk lerágja Ronyka lábát, hiszen csak a lábszáráig ér fel és játék közben azt szokta harapdálni, kirángatni Rony alól. De ezt majd láthatjátok a következő bejegyzésben is. Természetesen a kis keresztlányomról sem fogunk majd elfeledkezni, mert már megvan ígérve neki, ha elköltözünk minden hétvégét nálunk tölthet, persze ha engedik.
Talán ennyit rólunk! Mindenkinek jó egészséget és boldog bulldogokat kívánunk!!!

2010. december 15., szerda

2010. december 6., hétfő

Az elmúlt hetek eseményei


Hát a november elég sok újdonságot hozott a két kis bulldogság életében. Az első, hogy Mollyka vemhessége egy félrediagnosztizált orvosi hiba volt és szerencsénkre nem voltak kiskutyák. Az állvemhesség gyanúja lépett fel, de mára már ez is elmúlt nála.
November elején újabb taggal bővült családunk. Rony nevű mára már 4 és fél hónapos boci méretű bullmasztiffunkkal. Rony nagyon fontos posztot fog betölteni, hiszen a későbbiekben ő lesz a mi őrző-védő hadtestünk a házunknál. Megérkezése persze hatalmas galibát kevert, hiszen az én féltékeny fiacskám egyből rátámadt az amúgy is félős kislányra és össze vissza harapdálta. Szerencsére a mancs volt vészesen csúnya, de lefertőtlenítettük és megmutattuk dokinak, aki nem találta annyira vészesnek a helyzetet. Diego nagyon meg lett szidva és egy kicsit muszáj volt megnevelni, de csak egy kicsit, mert az anyai szív így is nagyon fájt. Ahogy a napok teltek egyre jobban kijöttek egymással és megszokta a sok kutyi egymás társaságát. Rony és Molly igazi nagy játszópajtások és a törpe lány eszméletlen játékcsatákat vív az óriással.
A sétára is meg kellett tanítani Ronykát, amiben Diego nagy segítség volt. Azóta is ha a kis - nagy tesó nem jön velünk valami oknál fogva pl: oltásra megyünk, akkor Ronka nem hajlandó sétálni és kocsival lehet csak elszállítmányozni. A kocsiban csodálatosan utazik, melyet az is bizonyít, hogy november közepén kirándulni voltunk, az akkor még napsütéses időben Tiszakécskén, és olyan nyugodtan végigaludta/feküdte az utat, mint az még sosem tapasztaltam, főleg az én bulikámnál nem. A kirándulás nagyon jól sikerült, és Ronyt el lehetett engedni, szépen jött mellettünk. A kirándulás során úgy lefáradtak a kutyák, hogy öröm volt nézni miután hazaértünk az alvó kutyákat.
A hónapban sokat sétáltunk és ismét kedvenc helyünk lett a vásártét, ahol az akkor még napos és kellemes időben a kutyák nagyokat fürödtek a téren található pocsolyákba, sártengerekbe, és élvezték a szabadságot.
A december 1-én bekövetkezett havazást nagyon élvezték mind a hárman, ám a havat, eső és latyak követte, ami már nem volt olyan kellemes számukra. Előkerültek a jó meleg kutyapulcsik is a sétához, és a séták során megjelentek a szájtátós járókelők is. :)))
Mindenki várja már a havazást, hogy jól lehessen lakni finom puha hóból, és készülődünk már a karácsonyra is, de addig is jó egészséget kívánunk minden kedves látogatónknak!!!

Ilyen egy elkényeztetett és túl kényelmes kutya:)



Tiszakécskei kirándulás









Vásártéren








2010. november 6., szombat

Megkönnyebülve...

A tegnapi ultrahangon kiderült, hogy háll istennek nincsenek kiskutyák. A doki valamit félre nézett, mert nem talált tegnap Mollyban sem ultrahanggal, sem tapintással kölyköket. Jelenlegi meglátása: ÁLVEMHES.

2010. október 25., hétfő

Kiskutya születik...


Bekövetkezett az amit senki sem szeretett volna. Doktor bácsi ultrahangos vizsgálattal két kis buldogot biztosan látott, úgyhogy már biztosan nagyszülők leszünk. Mollyka az 5.héten van, még négy hetünk van felkészülni a kicsik fogadására. Elméletileg November 15-16-17. körül érkeznek a picik, császárral, mivel Mollyka nagyon picike és kevés az esélye a sima ellésnek, s nem is szeretnének a gazdik semmit sem kockáztatni.

A kutyák érkezése vegyes érzelmekben gazdag, hiszen örülünk is nekik, meg nem is. Anyukájuk nagyon fiatal még hozzájuk, és mindenki várni akart még egy évet, de az a fránya bugyi mégis csak lekerült... Elég nagy következményeket okozva. Nem éljük bele magunkat, mert még semmi sem biztos a kicsikkel kapcsolatban. De ha már ez történt, abban reménykedünk, hogy életképesek lesznek a picik, és Mollyka nem hiába szenved értük. A vemhesség szakaszairól pedig egy következő bejegyzésben ismerkedhetnek meg azok akik figyelemmel követik a bulldogságok életét.