Szeretet
"Amíg meg nem tapasztaltuk, milyen érzés szeretni egy állatot, lelkünk egy része mélyen alszik."
Anatole France
2010. április 6., kedd
Tőserdőn kirándultunk
Húsvét hétfőn kirándulni mentünk Lakitelek-Tőserdőre, a Tiszához. Délután 15 órakor indultunk 2 kocsival, ugyanis jöttek velünk húgaim-párostól, és sógornőmék. Azért mentünk ide, mert rég nem látott barátnőmékkel találkoztunk itt, aki Dublinban dolgozik és most jött haza pár napra. Mivel itthon csak felhős idő volt, úgy döntöttünk visszük a kutyákat is, had legyen egy szép élmény nekik. Igen ám, de azzal nem számoltunk, hogy útközbe hatalmas eső kap el bennünket. Így ez a kirándulás sajnos fél siker volt, ugyanis bár én találkoztam Ágival és végre személyesen beszélgethettünk, addig a picurok bőrig áztak pár perc alatt. Beültünk egy fedett részre a parton és mindenki magához vette a kutyiját melegítés céljából. Egy jó órát voltunk lent, majd indultunk haza. Még szerencse, hogy volt két takaró és a kutyákat azzal bugyoláltuk be, nehogy megfázzanak, meg ezerrel fűtöttünk a kocsikba. Hát a kutyák részéről sajnos azt kell mondanom, hogy nem volt jó ötlet elvinni őket, mert rossz volt az idő, ezért tanulságos volt a kirándulás.Legközelebb csak verőfényes napsütésben indulunk velük kirándulni, de egy biztos Tőserdőre még visszamegyünk, mert jó időben nagy élmény vár Digire és Mollykára.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése