Hétvégén a vásártéren jártunk sétálni. Tudni kell róla, hogy ez egy nagy füves tér, ahol minden hónap utolsó vasárnapján szokták tartani a vásárokat. Mi Digivel és Jennykével hetente egyszer tuti kilátogatunk. Most viszont csatlakozott hozzánk nagy örömünkre Mollyka is. Igaz ők kicsit később érkeztek. Mi délután 4 óra körül mentünk ki. Szokásunkhoz híven vittünk labdát is, ugyanis Digike kedvenc elfoglaltsága kifulladásig a labdázás. A vásártérre kiérve mindig elszoktuk engedni, had rohangáljon kedvére. Mai elfoglaltsága is a labdakergetés volt. Fél 5 körül tehát megérkezett Mollyka is, ami Digit a nagy labdázás hevében nem igazán érdekelte. Ám kicsivel később más kutyasétáltatók is megérkeztek így pórázt kellett a kis srácra adni. Mostanában elég heves vérmérsékletű lett, és az idegen kutyák társaságát nem szívleli. Ez történt most is, de ahogy a kutyások arrébb álltak, a hangulat ismét vidám lett. Bár az igazság az, hogy Digit még mindig nem mertem elengedni, így a labdázás úgy folytatódott tovább, hogy a fiúk fociztak, Digike rohant a labda után, póráz végén anyával. Hát ez a helyzet nem volt valami kellemes, így úgy döntöttünk arrébb állunk az állatvásár területére, mert ott könnyebben el lehet engedni Diegot. Így is lett. Fiúk kontra kutya foci meccs volt. Több kevesebb sikerrel a fiúk részéről. A séta nagyon jól sikerült. A három kutya kimozoghatta magát, élükön az én kisfiammal. Este a séta után jóízű vacsora következett és alvás reggelig.
Séta képekben és az esti alvás
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése