Kedves Anyu és Apu ! 6 hetesen magatokhoz vettetek és én olyan boldog voltam,hogy kaptam egy új családot. Sokat játszottak velem a gyerekek,az ágyatokban aludhattam és rengeteget vittetek magatokkal kirándulni,sétálni.
Amikor elkezdtem nőni,egyre kevesebbet foglalkoztatok velem. Unalmamban lopkodtam a cipőket és a papucsokat. A szobatisztaságra nem tanítottatok meg,honnan tudhattam volna,hogy nem szabad a lakásba piszkítani??? Az orrom belenyomása abba,amit csináltam,nem a legmegfelelőbb módszer arra,hogy megtanítsatok a szobatisztaságra...Egyre többet ordítottatok,veszekedtetek velem és én nem értettem,hogy miért. Amikor haza jöttetek ,úgy örültem nektek,ugráltam,nyüszítettem ,játszani,simogatást akartam. De ehelyett csak ordibálást és szidást kaptam. Egyre szomorúbb és magányosabb lettem. Szétrágtam a törülközőket és a párnákat,lefoglaltam magam...
Egyik nap csináltatok nekem egy kennelt a kertben. Örültem neki, végre törődtetek velem. Azért lopkodtam el közben a szerszámokat,mert segíteni akartam. Bezártatok oda egész napra. A gyerekek kint játszottak az udvaron,labdáztak....én annyira szerettem volna menni és velük lenni. Ezért rágtam szét a kerítést,ezért ástam és ezért ugattam annyit. Nem értem miért rúgtak belém és miért vertetek meg,amikor csak figyelemre vágytam.
Utána kikötöttetek egy fához...lánccal. Nem volt kutyaházam. Egész éjszaka szakadt az eső,vihar volt...nagyon féltem és fáztam,be akartam menni hozzátok,hiszen eddig is veletek aludtam! Végig vonyítottam és sírtam,ugattam...biztos voltam benne,hogy csak kint felejtettetek és mindjárt kijöttök értem... Reggel a szomszéddal veszekedtetek,nem értettem,hogy min,csak annyit értettem,hogy "kutya " és ,hogy "ugatás" . Ti nagyon mérgesen néztetek rám,én pedig úgy csóváltam a farkamat,hogy majd szét estem,osztogattam a pacsikat és a puszikat. Elengedtetek a láncról és rám raktátok a pórázt,majd beraktatok a kocsiba. Én annyira örültem,azt hittem kirándulni megyünk. Olyan boldog voltam.
Megálltunk az autópályánál egy mezőnél. Elővettétek a kedvenc labdámat és eldobtátok. Boldogan,ugatva rohantam utána ,siettem,hogy minél előbb vissza tudjam nektek vinni. Mire visszaértem,ti már nem voltatok sehol. Kétségbeesetten kerestelek titeket, szagoltam,futkároztam,nyüszítettem. Az autók száguldoztak mellettem,senki sem törődött velem. Aggódtam miattatok,azt hittem valami bajotok történt,mindenféleképpen meg akartalak keresni titeket. Kiszaladtam az útra és futottam,ahogy csak bírtam. Nagyon kimerültem,alíg kaptam levegőt. Az autók dudáltak,kerülgettek,sőt olyan is volt,aki még rá is gyorsított,hátha el tud ütni. Félelem érzet nélkül futottam tovább,tudtam,hogy segítenem kell nektek és akármi történik meg kell találnom titeket.
Hirtelen egy hatalmas ütést éreztem az oldalamon és többet nem tudtam felállni. Nagyon fájt,az út tiszta vér volt körülöttem. Nagy nehezen kihúztam magam az út szélére és ott vártam. Nehezemre esett megemelni a fejemet ,de próbáltam felkelni. Nem sikerült. Senki nem törődött velem. Ugattam,vonyítottam,próbáltam magamra felhívni a figyelmet. Rám se nézett senki. Hamar beesteledett....egyre hidegebb lett. Megint szakadt az eső....egyre nagyobb lett a víz körülöttem. A lábaim iszonyatosan fájtak,nem tudtam felkelni. A labdámat is elveszítettem,nem tudtam megkeresni. Nagyon fáztam,egyre jobban remegtem. A mellettem elhaladó autók folyamatosan fröcskölték rám a vizet. Már nem akartam ugatni...nem akartam felállni és nem akartam megkeresni sem a labdámat,sem titeket. Egy darabig biztos voltam benne,hogy vissza jöttök értem. Már nem akartam élni. Aztán lassan elhaladt mellettem egy autó...felemeltem a fejemet és fájdalmasan nyüszítettem egyet...az autó tovább haladt. Teljesen elvesztettem a reményt,visszatettem a fejemet a vízbe és csak azt vártam,hogy mikor lesz vége. Aztán nem sokkal odébb megállt,visszatolatott . Egy nő pattant ki a kocsiból és odarohant hozzám. Nem törődve a sárral,a kosszal a vérrel és a vízzel óvatosan megemelt és berakott a kocsiba. Könnyes szemmel nézett rám,simogatott és megígérte,hogy rendbe jövök. Az úton folyamatosan telefonálgatott,egyre idegesebb lett. Kétségbeesetten nézett rám és mondta,hogy egyik ügyeletes állatorvos sem akar fogadni,mert mindegyik ALSZIK!!!! Már láttam a könnycseppet is lefolyni az arcán...meg akartam nyugtatni,hogy ne sírjon,mert egyre kevésbé fáj...de már alig volt erőm . Aztán nagy nehezen sikerült elérnie valakit,aki azonnal hajlandó volt fogadni minket. Nagyon gyorsan hajtottunk az állatorvos felé. A rendelő előtt , kipattant az autóból,egy kedves idős férfi jött ki és új gazdám azt mondta,hogy nem érdekli mibe kerül,odaadja a telefonját,mindenét,csak gyógyítson meg! A férfi kivett az autóból,bevitt egy fura szagú helyiségbe és felrakott egy hideg asztalra. Megnyomkodott,megvizsgált,megsimogatott és könnybe lábadt a szeme. Valami olyasmit mondott,hogy "nyílt törés" , "gerinctörés " és hogy "nincs remény" . Az új gazdám,aki körülbelül fél órája ismert elkezdett zokogni,megölelt és csak ennyit mondott : "Ne haragudj,hogy nem tudtalak megmenteni!" Annyi erőm volt már csak,hogy megnyaljam az arcát,még egyszer utoljára megcsóváltam a farkamat. Szerettem volna elmondani neki,hogy mennyire köszönöm,mennyire hálás vagyok neki. Fél órája ismert és szeretett! Ti tudjátok mit jelent ez a szó???
Egy kis szúrást éreztem a karomban és egyre jobban kezdtem elálmosodni. A fejemet beraktam gazdám kezébe és utoljára rá néztem. Már nem fájt semmi,nem éreztem semmit. Elaludtam. Utolsó emlékem,gazdám kétségbeesett zokogása volt,utána már semmire nem emlékszem.
Most egy fekete zsákban vagyok. Meghaltam. Talán,ha nem rágom szét a cipőket,nem ugatok,nem ugrálok,akkor még mindig veletek lehetnék? Ha szobatiszta lettem volna még mindig veletek alhatnék? Ha nem ástam volna,nem ettem volna és nem nőttem volna ekkorára,még mindig szeretnétek?
Talán,ha nem ti fogadtatok volna örökbe,még mindig élhetnék....
2010. március 2., kedd
Kutyafohász
A kutya fohásza:
Minden elválásunk - még ha rövid időre is hagysz magamra fájdalmas nekem. Kérlek, vedd ezt fontolóra, mielőtt magadhoz veszel!
Ne szidj, és ne büntess szigorúan!
Neked van munkád, szórakozásod, és céljaid - de nekem csak te vagy...
Kérlek, adj elegendő időt arra, hogy megértsem, mit vársz tőlem!
Mielőtt megütnél, gondolj arra, hogy könnyedén össze roppanthatnám a kezedet, - mégsem tennék ilyet soha.
Kérlek, néha beszélj hozzám, még ha szavaidat nem is értem, a hangodat és a hangsúlyodat jól ismerem.
Gondolj arra, hogy valamikor szabadon éltem, engedd, hogy időnként erdőn-mezőn mozoghassak! - ez jót tesz neked is.
Kérlek, ne sajnáld tőlem a jó falatokat! Legjobban akkor ízlenek, ha tőled kapom - és igyekszem megszolgálni érte.
Te vagy az én gazdám és nem mások. Ezért kérlek arra, hogy ne kényszeríts arra, hogy idegeneknek is szót fogadjak, vagy bohóckodjak nekik, és ne alázz meg előttük! Ne feledd, hogy idővel nekem is kialakulnak az egyéni tulajdonságaim, szokásaim, érzelmeim. Fogadd el, hogy számomra ezek ugyanolyan fontosak, mint neked a sajátjaid!
Kérlek gondoskodj rólam, ha beteg, vagy öreg leszek, hisz te is megöregszel egyszer...
Hétvégi séta
Hétvégén a vásártéren jártunk sétálni. Tudni kell róla, hogy ez egy nagy füves tér, ahol minden hónap utolsó vasárnapján szokták tartani a vásárokat. Mi Digivel és Jennykével hetente egyszer tuti kilátogatunk. Most viszont csatlakozott hozzánk nagy örömünkre Mollyka is. Igaz ők kicsit később érkeztek. Mi délután 4 óra körül mentünk ki. Szokásunkhoz híven vittünk labdát is, ugyanis Digike kedvenc elfoglaltsága kifulladásig a labdázás. A vásártérre kiérve mindig elszoktuk engedni, had rohangáljon kedvére. Mai elfoglaltsága is a labdakergetés volt. Fél 5 körül tehát megérkezett Mollyka is, ami Digit a nagy labdázás hevében nem igazán érdekelte. Ám kicsivel később más kutyasétáltatók is megérkeztek így pórázt kellett a kis srácra adni. Mostanában elég heves vérmérsékletű lett, és az idegen kutyák társaságát nem szívleli. Ez történt most is, de ahogy a kutyások arrébb álltak, a hangulat ismét vidám lett. Bár az igazság az, hogy Digit még mindig nem mertem elengedni, így a labdázás úgy folytatódott tovább, hogy a fiúk fociztak, Digike rohant a labda után, póráz végén anyával. Hát ez a helyzet nem volt valami kellemes, így úgy döntöttünk arrébb állunk az állatvásár területére, mert ott könnyebben el lehet engedni Diegot. Így is lett. Fiúk kontra kutya foci meccs volt. Több kevesebb sikerrel a fiúk részéről. A séta nagyon jól sikerült. A három kutya kimozoghatta magát, élükön az én kisfiammal. Este a séta után jóízű vacsora következett és alvás reggelig.
Séta képekben és az esti alvás
Francia bulldog betegségei
A francia buldog betegségei
A francia buldog jellegzetes karakterét lapos orra és zömök felépítése adja meg, de sajnos azok a fizikai jellemzők, amelyek miatt a fajta annyira népszerű, komoly egészségügyi problémákat is okozhatnak. Lássuk a leggyakoribb betegségeket!
Szűk légutak
Rövid arcszerkezetük miatt a francia buldogoknál gyakoriak a felső légúti szervek rendellenességei. A valamennyi rövid fejű kutyánál (bulldogok, mopsz, boxer, palotapincsi, shih tzu) jellemző brachycephal szindróma a következő tünetek különböző kombinációit jelentheti: orrjárat szűkülete, lágy szájpad meghosszabbodása, a légcső fejletlensége, vagy összeesése.
Szembetegségek
Az egyik leggyakrabban előforduló, látószervet érintő betegség a mopszoknál már említett progresszív retina atrophia (PRA).
Diszplázia
A görög eredetű dysplasia szó jelentése: rendellenes fejlődés. A diszplázia kifejezést a kutyák mozgásszervi betegségeivel kapcsolatban a csípő, a könyök ill. a vállízület fejlődési rendellenességeire használjuk, amikor az ízületeket alkotó csontvégek ill. az azokat borító porcfelületek nem illeszkednek megfelelően egymáshoz.
A kutyák vállízületi diszpláziája genetikailag öröklődő betegség, azt jelenti, hogy a vállízületet alkotó karcsont feje és a lapocka ízületi vápája nem illeszkedik megfelelően.
Az ízületben porckopások keletkeznek, valamint ízületi gyulladás alakul ki.
Hajlamosítható tényező lehet a kutya gyors növekedése, korai terhelése, de a betegség kialakulása a táplálkozással is összefügghet. Ha a kutyus szervezetébe az indokolt mennyiségnél több fehérje és kalcium kerül, túl gyorsan, idő előtt növekednek az ún. hosszú csöves csontok.
Tágabb értelemben a válldiszplázia körébe tartoznak az egyéb vállízületi, genetikailag örökletes hajlamot mutató betegségek is (például a vállízületi OCD), ezek szűrése a válldiszplázia szűrésével együtt történik. Vállízületi diszplázia minden kutyafajtánál előfordulhat, de leggyakrabban a francia buldogot, a beagle-t, az uszkárt, az angol buldogot, a bichont, a tacskót és a berni pásztort sújtja.
A betegség tünetei: a mellső végtagok visszatérő sántasága, a kutyának fájdalmat okoz a vállízületek kinyújtása. Ezek általában egyéves kor előtt, gyakran már 7-9 hónapos korban jelentkezhetnek, de későbbi életkorban is bármikor megjelenhetnek. Röntgenvizsgálattal lehet meggyőződni róla, hogy a kutyus valóban ebben a betegségben szenved-e. Ha a diszplázia enyhébb formában jelentkezik, a kutya akár tünetmentesen is élhet, súlyosabb esetben azonban komoly mozgászavarral, sántasággal kell megküzdenie, amely állandósult ízületi fájdalommal jár. Ebben az esetben a betegség gyógyszeresen vagy műtéti úton eredményesen kezelhető. Ha az utóbbira van szükség, akkor a beavatkozás során eltávolítják a levált porcrészt.
A diszpláziás kutyákat alapvetően két csoportba sorolhatjuk. Vannak tünetmentes, de a betegséget örökítő kutyák (tenyésztési szempontból diszpláziás, de gyógykezelésre nem szoruló kutyusok). A másik csoportba a betegséget örökítő, mozgászavarokkal küzdő kutyák tartoznak (klinikailag diszpláziás, gyógykezelésre szoruló kutyák).
A csípődiszplázia is gyakori egészségügyi probléma. Tünetei: a kutya kerüli az intenzív mozgást, nehezére esik felállni, sokat pihen, és ha mégis mozog, könnyen kifárad. Csípőtájéka szögletessé válik, hátsó lábait egymáshoz túl közel vagy egymástól túlságosan távol tartja mozgás közben, kacsázva jár. Ha fut, hátsó lábait nem felváltva helyezi a talajra, hanem egyszerre. Valamelyik lábára egy idő után sántítani kezd, biceg. A sétáltatás során lépteit gyakran kattogó hang kíséri. Súlyosabb esetben elvékonyodhatnak a combizmai, ez úgy néz ki, mintha lefogyott volna a lába.
A betegség megelőzésében nagyon fontos szerepe van a szűrővizsgálatnak, amelynek segítségével a tenyésztési szempontból kockázatot jelentő egyedeket kiszűrik, így csökken annak az esélye, hogy diszpláziával genetikailag terhelt utódok szülessenek. Az előszűréseken pedig a még növekedésben lévő kutyák csípőjét vizsgálják, és ha a kutyus esetleg kedvezőtlen csípőalakulással rendelkezik, a gazdi tanácsot kap a helyes táplálással és terheléssel kapcsolatban.
Az előszűrésre irányuló vizsgálat ajánlott időpontja a féléves kor, a végleges szűrést pedig egy- és kétéves kor között, illetve után végzik el.
A könyökízületi diszplázia kialakulásának is nagy az esélye a csípődiszpláziára hajlamos fajták jelentős részénél. A betegség lényege az, hogy nem illeszkedik megfelelően egymáshoz a könyökízületet alkotó karcsont és két alkarcsont egymással érintkező ízületi felszíne. Ha túl szoros az illeszkedés, akkor feszülés, ha túl laza, akkor instabilitás alakul ki a könyökízületben. Az illeszkedési hibák következtében a könyökízületben porcleválás, porcdegeneráció, porckopás, porcfelrakódásokkal kísért degeneratív ízületi betegség (arthrózis) jön létre.
Térdkalács-ficam (patella luxatio)
A térdkalács (patella) a combcsont alsó végén lévő vájatban, az úgynevezett vápában mozog, a combcsonthoz és a sípcsonthoz kapcsolódó ínszalagok rögzítik. A patellaficam azt jelenti, hogy a térdkalács nem elég stabil, ezért könnyen kimozdul a combcsont vájatából. Ezt okozhatja egyrészt az, ha a combcsont vájatának mélysége nem megfelelő, másrészt ha a combcsont és a sípcsont helyzete egymáshoz képest „elfordult”.
A kezdeti stádiumban a térdkalács-ficam jellemző tünete: a kutya rendszeresen, legtöbbször játék vagy más aktív testmozgás közben hirtelen lesántul, fájlalni kezdi a lábát. Ezek a tünetek hamarosan maguktól elmúlnak.
A ficam műtéti úton eredményesen korrigálható. Sajnos van rá esély, hogy a ficam a sebészeti beavatkozás után kiújul. A térdkalács-ficamtól szenvedő kutyák hajlamosabbak az ínszalagszakadásra is, mivel a térdkalács instabil helyzete miatt többletterhelés alakul ki, és az ínszalag az átlagosnál jóval nagyobb igénybevételnek van kitéve.
A térdkalács-ficamos kutyákat nem szabad bevonni a tenyésztésbe, mert a betegség örökletes.
Hőguta
A mopszokhoz hasonlóan a francia buldogok sem bírják a meleg, párás időjárást. A rövid arcszerkezet miatt nyáron őket is óvni kell a forróságtól, nehogy túlhevüljenek.
Problémás szülés
Az egészségügyi problémák közé tartozik a császármetszés magas előfordulási gyakorisága. Ennek az az oka, hogy a francia buldogok koponyája nagy, válla széles, azonban a nőstények medencéje keskeny. Emiatt korlátozottan szaporodnak, mert a fajta nem reagál jól az érzéstelenítésre, amely viszont császármetszés esetén gyakran szükséges.
2010. március 1., hétfő
Hétköznapok
A két kis drága nagyon jól megérti egymást, puszi pajtások lettek. A rosszaságban is hasonlítanak, de tanúskodjon erről a videó is:
Molly a doktor bácsinál
Mivel úgy gondoltuk jobb ha egy állatorvos is látja a kis csajt, elvittük ahhoz az állatorvoshoz akihez Digike jár. Tudtuk hogy vagy két oltása is hiányzik és a bolhákra is szerettünk volna valamit kérni. A doki szörnyülködve hallgatta, hogy milyen körülmények közül hoztuk, és hogy mit kapott enni. Kaptunk féreghajtót, mert a hatalmas hasa az orvos szerint a paraziták miatt volt (ez be is igazolódott, sőt egy kis szalmával is párosult). Kaptunk bolhaellen cseppeket, amit mindkét kutyának vettünk. Az oltást viszont csak egy hét núlva kaphatta meg. Mikor visszavittük a doktor bácsi meglepődve látta mennyit fejlődött a kutya, és meg is dícsért bennünket, hogy kicsit gatyába ráztuk a kutyát. Mollyika azóta szépen fejlődik, napi 3 szor étkezik és nagyon vidám lány, csak sajnos az egészsége rakoncátlankodik mostanában. Most épp a bűzmirigye gyúlladt be és ezzel kezeli a doki bácsi, de egyébként köszöni jól van..
Molly megérkezése
2010. február 7-én délután indultunk el a kutyáért Újszilvásra. Az út tőlünk 45 perc volt. Újszilváson egy kis kitérő után (nem találtuk a címet), megérkeztünk a megadott címre. Kijött a hirdető és beengedett bennünket. Behívott az udvarra, ahol egy fél kész ház volt. A ház nyitott pince részében, ami még nem volt kész kb. 10 spániel látványa fogadott. A ház mellett volt egy kutya láncra verve. A házba a gazda előttünk engedte be az amerikai buldog kutyáját és még volt bent,mint később kiderült egy mopsz kutya is. A gazda elment hátra, mi pedig követtük. Egy kis kamra szerűségből előhozta a két kis buldogot. A kiskutyát kézbe vettük, ismerkedtünk vele. Kérdeztem az emberkét, akit nem szeretnék minősíteni, hogy hol vannak a kutyák szülei, mire ő azt mondta ők nincsenek itt. Ekkor már kicsit sandított a hirdetés, ugyanis a hirdetésben törzskönyves apa szerepelt. Persze én tovább kérdezősködtem a szobatisztasággal kapcsolatban. Kicsit sandított a dolog, mert azt mondta a gazda napközben a kamrába vannak éjszakára pedig beengedi őket a házba, de akkor hogy szobatiszta, gondoltam magamban. Mondta hogy nem szobatiszta, csak ha bepisil és feltörüljük a pisit egy rongyal, akkor arra fog utána pisilni-kakilni. A legjobban azon lepődtem meg mikor azt mondta, hogy naponta 1-szer kapnak enni, és mindent megesznek. Ő is száraz kenyérrel és káposztával eteti őket, no meg kutyakonzervvel. A kiskutyán látszott, hogy nagyon fel van fúvódva és nagyon savanyú szaga volt. Ezek után persze elhoztuk a kiskutyát, és mondanom sem kell talán ez volt élete legszebb napja. Ja mondanom sem kell az oltási könyv alapján a kutya 16 hetes volt, és csak 2 oltása volt. Oltást is utoljára 2 hónapja kapott. Útközbe megbeszéltük, hogy megfürdetjük a büdi szaga miatt, és hogy másnap elvisszük állatorvoshoz az oltás miatt. Hazaérve egyből a fürdővizet készítettük, addig Digit úgy kellett lefogni. Ismerkedett volna az új jövevénnyel, akinek még neve sem volt. Fürdetés közben rengeteg bolhát sikerült kiszedni belőle, ami aggasztó volt. 2 soron kellett megfürdetni és még akkor is volt egy kis szaga. A fürdetés után megszárítottuk, majd összeengedtük Digivel. A kis csávó eleinte elég kemény volt vele. Úgy játszott volna vele, mint a nagyokkal. A kislány pont Digi fele volt és még kicsit félénk. Mivel az ismerkedés megtörtént, már csak nevet kellett keresni a kutyusnak. A kutyanévnapok között számtalan borzalom felmerült, míg végre megtaláltuk az ideális nevet. A kislány neve Molly lett. És mint kiderült Diegoval egy napon lesz a népnapjuk. :)
Molly
A két kis rosszcsont
Az elhatározás körvonalazódik
Sokat gondolkoztunk azon, hogy Márciusban venni kellene Diego mellé egy kislányt. Folyamatosan nézegettük az interneten a hirdetéseket. Szerettük volna, ha Digi mellett lenne más kutya is, hogyha mi nem vagyunk otthon vele, legyen kivel játszania. Az ötlet ellen szüleim nagyon tiltakoztak, mivel még otthon lakunk. Mint az kiderült a húgom, Anikó is beleszeretett ebbe a fajtába és mivel tudtam, hogy én nem hozhatok még egy kutyát a házba, teljes erőmmel azon voltam, hogy legalább ő vehessen egy kis buldogot. Hosszú keresés után meg is találtuk. A hírdetés így szolt:eladó 2 francia buldog, 12 hetesek, folyamatosan oltva, féreghajtva, szobatisztaságra nevelve. Anikó egyből beleszeretett a kislányba, így már csak az engedély hiányzott ahhoz, hogy megvehesse. Hát hosszas kérlelés után beleegyeztek, mivel Aninak nem volt még saját állata. Fel is hívtuk a hírdetőt, hogy ha megvan még a kutya, akkor minket érdekelne. Mit is mondjak, hát a kutya még megvolt...Így elkezdődött az újabb várakozás a kis jövevényre...
Műtét és az azt követő napok
Diego műtétje 2010. január 9-én szombaton volt. Reggel 8:30-ra vittük a doktor bácsihoz, aki nagy naivan azt gondolta, hogy beinjekciózza Digike szemét körbe és kivágja a mirigyet. Hát ez sajnos nem így sikerült. Mivel nem engedte beadni az injekciót úgy rázta a fejét, kapott egy kis nyugtatót. Ettől kiterült mint egy kis béka. A doki beinjekciózta a szemét körbe érzéstelenítővel. Mi ennél a pontnál mondtuk azt Jocival, hogy inkább kint várunk. Kimentünk a váróba és 4 nyisszantás után már hívott is a doki, hogy mehetünk be. Mikor bementünk megmutatta, hogy milyen lett a szeme. Mondanom sem kell ő lett a világ legcsodálatosabb buldogbabája. Közben elmagyarázta az állatorvos, hogy ez még vérezhet és megmutatta, hogyan kell elállítani a vérzést. Ezután hazavittük a mi kis kinyúlt békánkat. Otthon leraktam a konyhába egy plédre, és folyamatosan mellette voltam. Még jó... Ahogy kezdett magához térni elkezdte rázni a fejét. Ekkor mondtam Jocinak, tuti ha felébred belekap a szemébe, és hogy szaladjon vissza a doktor bácsihoz és hozzon egy gallért nehogy valami baj legyen. Hát épp ráéreztem a bajra. Digi ahogy jobban magához tért egyszer csak belekapott a szemébe, amiből elkezdett ömleni a vér. Nagyon megijedtem mondanom sem kell. Ketten a húgommal lefogtuk, én meg nyomtam a szeme sarkát ahogy elmagyarázta a doktor. Hál istennek elállt a vérzés és bár számomra elég sokára, meg is érkezett Joci a gallérral. Ráadtuk, majd aludt tovább. Ahogy ment ki a kutyából a bódító hatás, egyre jobban próbálkozott a felkeléssel, addig míg hirtelen fel nem ugrott. A nap hátralévő részében a gallér viselését szokta kisebb nagyobb sikerrel, ugyanis mindig beleakadt a földbe. Az etetés és itatás elég nehézkesen ment. Inni még csak csak tudott, de az evés csak a tenyeremből ment. Eddig is nagyon hozzám volt nőve a drágám, de most főleg rám volt utalva. Este mivel az ágyunk mellett aludt a kosárba, arrébb toltuk az ágyat, hogy kényelmesen elférjen az általunk elnevezett "kalodában". Az éjszakát jól viselte és nem is vérzett a szeme. Persze a kis lávalámpás irányfény folyamatosan világított, hogy lássam mit csinál. Mivel nehezen evett a gallérban, de a szemének nem volt semmi baja (csak a szeme fehérje volt egy kicsit bevérezve), így reggel úgy döntöttünk levesszük róla a galért. Nem is lett volna ezzel semmi baj, ha délután nem kezd el rohangálni az udvaron mint a kisőrült. A nagy rohangálásban viszont elkezdett ömleni a vér a bal szeméből. A vérzést gyorsan elállítottuk és emiatt jobbnak láttuk visszaadni rá a gallért. A napjai egészen következő hét péntekig a gallérban teltek. Persze az evést csak kézből tudtuk megoldani. Csütörtökön visszamentünk a doktor bácsihoz, hogy megkérdezzük mitől vérzett be a szeme. Ő azt mondta, hogy a szaruhártya vérzett be, és ez nem attól van hogy belekapott, hanem attól, hogy ahogy a kábításból magához tért rázta a fejét. Elmondta a doktor, hogy mostmár abbahagyhatjuk a csepegtetést is. Mondanom sem kell a szeme szépen begyógyult és minden rendben van azóta vele. A szeme többet könnyedzik mint azelőtt, és a doktor bácsit is megtartottuk, sőt nagyon szeretjük.
A műtét után
Ilyen szépek lettünk
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)